10 érdekes tény a dinoszauruszokat túlélő rovarokról

A rovarok ősi és számos állatfaj. Körülbelül 400 millió évvel ezelőtt keletkezett, képviselői túlélték a kataklizmákat és a módosításokat. A becslések szerint 2-4 millió rovarfaj él a Földön. Ezt a különbséget az magyarázza, hogy sok faj képviselői csak egyszer találkoztak a tudósokkal, és néhányat még nem fedeztek fel.

Akár szeretjük a rovarokat, akár nem, lehetetlen tagadni fontosságukat a bolygó életében. Ezért azt javasoljuk, hogy tudjon meg 10 érdekes tényt a rovarokról.

10 A rovaroknak nincs csontvázuk

A rovarok gerinctelenek. Anatómiájuk alapvetően ellentmond a gerincesek felépítésének, beleértve a miénket is. A gerincesek teste a belső csontvázon nyugszik. Porcokból és csontokból áll, amelyekhez izmok kapcsolódnak.

Rovaroknál a külső csontváz. Az izmok belülről kapcsolódnak hozzá. A rovart vastag, erős kutikula borítja. A külső váz víz- és levegőálló, nem érzékeny a fagyra, a hőre vagy az érintésre.

Az állat speciális antennák és szőrszálak segítségével határozza meg a hőmérsékletet, a szagokat és így tovább. Ennek a „páncélnak” azonban van egy mínusza. Ugyanis a héj nem nő a testtel együtt. Tehát a rovarok időről időre „vesszenek” – levetik a héját, és újat növesztenek.

9. túlélte a dinoszauruszokat

A rovarokat az egyik legrégebbi állatnak tartják a Földön. Ez az osztály feltehetően a szilur korszakban jelent meg, vagyis 435-410 millió évvel ezelőtt. De a dinoszauruszok csak 200 millió évvel ezelőtt, a triász korban keletkeztek.

Dinoszauruszok nem maradtak, de még mindig rengeteg rovar él a Földön. Ily módon rovarok túlélték a dinoszauruszokat.

8. Thaiföldön főzéshez használják.

Thaiföld északi részén szívesen esznek rovarokat. A jelenség oka, hogy a helyieknek nem volt termékeny földje. Az emberek azt ették, amit el tudtak fogni – állatokat, halakat és rovarokat, amelyek bőségesen előfordulnak a trópusokon. Thaiföld déli részén jobbak a körülmények, ezért az ízeltlábúakat ott nem használják.

És mellesleg a rovarok íze nem olyan rossz, mint amilyennek látszik. Ha nem mondják meg, mi került a tányérra, akkor nem fogja megkülönböztetni a bogarat a többi ételtől. Ráadásul nincs egészségügyi kockázat. A thaiak speciálisan kialakított körülmények között nevelnek rovarokat, és nem fogják el őket a mezőn. Ezért a rovaroktól való idegenkedésünk oka egy szokás.

Egészséges táplálkozás – szöcske, mert sok fehérje van. Úgy főzik, mint a sült krumplit – olajban sütik. A rovarokat rizzsel vagy zöldségekkel tálalják.

Egy másik étel a selyemhernyó-lárvák. Mérete nagyobb, mint a szöcskéké, ezért úgy sülnek, mint a kebab. Ez egy nagyon magas kalóriatartalmú étel.

A hangyák és hernyók energiaértéke sokszorosa a húsénak és a zsírnak. A hangyatojásból rántottát, salátát és leveseket készítenek. A hangyák keserű ízűek a hangyasav miatt. A szószokat rovarokból is készítik. Tehát ha nem próbáltad ki a lárvákat, az nem tény, hogy nem evett rovarokat.

Az ENSZ szakértői egyébként már régóta azt tanácsolják, hogy a rovarokat vegyék fel az ételek listájára – ez hasznos és előnyös az állattartáshoz képest. Az emberi populáció növekszik, a szántók és a növények száma pedig éppen ellenkezőleg.

7. A legerősebb rovar a hangya

A hangyatársadalom hasonló a miénkhez. Népességük legnagyobb része munkás. A munkáshangyák elképesztően erősek. Így képesek náluk 5000-szer nehezebb terhet hordozni, és másodpercenként akár 7 és fél centiméteres sebességet is elérhetnek. Ráadásul ezek a kemény munkások nem alszanak.

6. A szúnyogok peték életképessége magasabb

Megfelelő körülmények között egy szúnyog kevesebb mint egy hét alatt fejlődik ki a tojásból. Az egyed kifejlődése az embrióból mindössze 4 napig tart. Ha azonban nem állnak fenn a kedvező feltételek, a szúnyogtojás évekig fekhet a talajban.

5. A szúnyogok növényi nedvekkel és nektárral táplálkoznak.

A szúnyogok vérrel táplálkoznak – ezt mindenki első kézből ismeri. De nem minden szúnyog ilyen. Az a tény, hogy ezeknek a rovaroknak a nőstényei vérrel táplálkoznak. A nőstény félnek vérplazmára van szüksége az utódnemzéshez. A hímek békések, és csak vízzel és virágnektárral táplálkoznak, mint a pillangók..

Ráadásul a békés és ártalmatlan hímek sokkal kevesebbet élnek, mint a nőstények. Tehát a szúnyogpopuláció hím részének várható élettartama nem több, mint két hét, míg a nőstények egy hónapig vagy tovább élnek.

4. A Föld legnagyobb pókja a góliát tarantula

Szigorúan véve a pókok pókfélék, nem rovarok, bár a nem szakemberek gyakran összekeverik ezeket a fogalmakat. Ennek ellenére egy csodálatos állatról szeretnék beszélni – Goliath tarantula Theraphosa blondi. Ez az ausztrál pók a legnagyobb a Földön, mérete eléri a 25 cm-t..

Ahogy a neve is sugallja, a góliát képes enni a madarakat. Azonban nem a madarak jelentik az ízeltlábúak fő táplálékát. Nem vadászik madarakra, csak egy véletlenszerű fiókát tud „felszedni”.

Bár az ausztrál góliát tarantula nagy, messze nem a legveszélyesebb. A Theraphosa mérge bénító, de ez csak egy kis állatnak elég. Az emberek számára a góliátcsípés nem rosszabb, mint a méhcsípés. Úgy tűnik, hogy az ízeltlábú tudja ezt, ezért nem költ mérget olyan nagy ellenségekre, mint te és én.

A tarantulának sok ellensége van. Az ízeltlábú tehát eredeti önvédelmet fejlesztett ki – a pók hátat fordít a támadónak, és kifésüli a hátáról a könnyszőröket.

3. A leggyorsabb rovar a földön a szitakötő

A szitakötők a Föld egyik legrégebbi lakója. 350 millió évvel ezelőtt jelentek meg a bolygón. Az ősi szitakötők szárnyfesztávolsága elérte a 70 centimétert. Most a szitakötők észrevehetően csökkentek, de sebességükben még mindig nem alacsonyabbak senkinél.

Általában egy szitakötő 30-50 kilométer per óra sebességet fejleszt. A Kelet-Ausztráliában, a folyók partján élő Austroflebia costalis azonban 97-re gyorsul. Vagyis ez a rovar egy másodperc alatt 27 métert repül.

Az Austroflebia costalisnak két pár szárnya van. Repülés közben a rovar egyszerre – nagy sebességet fejlesztve, illetve felváltva – integeti őket a manőverezhetőség érdekében. Egy szitakötő 150 kilengést végez másodpercenként. Természetesen szinte egyetlen rovar sem tud elmenekülni a ragadozó elől. Ezért az Austroflebia costalis az egyik legfalánkabb rovar is.

2. Többen halnak meg méhcsípésben, mint kígyókban.

Egyes jelentések szerint A méhcsípés okozta halálozások száma minden évben háromszor nagyobb, mint a kígyóméreg okozta halálozások száma.. Ennek oka, hogy növekszik az allergiások száma. És az anafilaxiás sokkból eredő halálesetek, ill.

Ráadásul a méhek a kígyókkal ellentétben az ember mellett élnek. Ezért nagyobb a harapás valószínűsége. Ráadásul ijesztő, ha megharap egy kígyó. De az emberek figyelmen kívül hagyják a méhek támadását, és nem kérnek segítséget időben.

Ne feledje: semmi esetre se engedje, hogy méhcsípést okozzon a nyakon, a mandulákon és a szemen. Ezek a legveszélyesebb helyek, ezeket el kell rejteni a harapások elől.

1. A leszakított fejű csótány több hétig is élhet

Amerikai tudósok azt vizsgálták, hogy egy csótány képes-e fej nélkül élni. Kiderült, hogy a csótány 9 napig él fej nélkül, és ha megfelelő körülményeket teremt, akkor néhány hétig.

Ennek a jelenségnek az oka a rovar szerkezetében rejlik. Ha lefejez egy embert, az elvérzik, és oxigénhiány miatt meghal. Csótányban a vérrögök azonnal bezárják a sebet. A vérveszteség megszűnik, és a vérnyomás helyreáll.

Ezenkívül a csótánynak nincs szüksége fejre a légzéshez. Ezt a szerepet a spirálok - sajátos csövek, amelyek az egész testben helyezkednek el. Oxigént szállítanak a szervezetbe. Tehát a csótány lefejezése után a légzése nem áll le. A lény több hétig él, és éhen hal, mivel nem lesz mit ennie.

De mi a helyzet az idegrendszerrel? Az emberekkel ellentétben a csótány feje nem játszik olyan fontos szerepet. Az idegcsoportok (ganglionok) a rovarban találhatók az egész testben. Az állat reflex szinten mozog. Mivel azonban az információ már nem a fejből érkezik, a csótány mozgása ellenőrizhetetlen, véletlenszerű és értelmetlen.