10 érdekesség a mókusokról – bájos, fürge rágcsálókról

A mókusok a mókusok családjába tartoznak, a rágcsálók nemzetségébe tartoznak. Még egy gyermek is felismerheti ezt az állatot: hosszúkás teste van, háromszög alakú füles pofa és hatalmas bolyhos farok.

A mókus szőrzete különböző színű lehet, a barnától a vörösig, a pocakja általában világos, de télen beszürkül. Évente kétszer vedlik, tavasz közepén vagy végén, illetve ősszel.

Ez a leggyakoribb rágcsáló, amely szinte mindenhol megtalálható, kivéve Ausztráliát és az Antarktiszt. Az örökzöld vagy lombhullató erdőket kedvelik, de síkvidéken és hegyvidéken is élhetnek.

1-2 almuk van, 13 hét különbséggel. Az alomban 3-10 kölyök lehet, amelyek súlya mindössze 8 g. 14 nap múlva kezdenek szőrt növeszteni. Anyjuk 40-50 napig táplálja őket tejjel, 8-10 hetesen felnőttek a babák.

Ha szereted ezeket az állatokat, akkor érdemes felfedezni ezt a 10 legérdekesebb tényt a mókusokról.

10 Körülbelül 30 fajt azonosítottak

A Sciurus nemzetség körülbelül 30 fajt foglal magában.akik Ázsiában, Amerikában, Európában élnek. De ezeken az állatokon kívül a mókuscsalád más képviselőit is szokás hívni, például vörös mókusoknak, pálma mókusoknak, mókusoknak. Ide tartozik a perzsa, a tűz, a sárgatorkú, a vörösfarkú, a japán és sok más mókus.

9. Körülbelül 50 millió év van

A rágcsálók rendjének, amelyhez a mókusok tartoznak, körülbelül 2 ezer faja van, képviselői az egész világon élnek. Ennek a rendnek a legrégebbi képviselője az Acritoparamys, amely 70 millió évvel ezelőtt lakott Észak-Amerikában. A bolygó összes rágcsálójának őse.

És 50 millió évvel ezelőtt, az eocénben a Paramys nemzetség képviselői éltek, amelyek megjelenésükben mókusra emlékeztettek.. Ezeknek az állatoknak a megjelenése teljesen helyreállt, és ennek a rágcsálónak minden fő jellemzője megvolt. De ha a közvetlen ősről beszélünk, akkor ezek a Protoscirius nemzetség képviselői, amely 40 millió évvel ezelőtt alakult ki. Ekkor költözött az Iscbyromyides az új Sciurides családba, amelyhez a fehérje tartozik.

A Protoscirius már a modern állatok tökéletes csontvázával és középfülcsontjaival rendelkezett, de eddig primitív fogaik voltak.

8. Oroszországban csak a közönséges mókus található

Hazánk állatvilágában csak egy közönséges mókus él. Életére az európai rész erdőit, valamint a Távol-Keletet és Szibériát választja, és 1923-ban Kamcsatkába költözött.

Ez egy kis állat, 20-28 cm-re nő, hatalmas farokkal, súlya kevesebb, mint 0,5 kg (250-340 g). A nyári szőr rövid és ritka, vörös vagy barna színű, a téli szőr bolyhos, magas, szürke vagy fekete. Ennek a mókusnak körülbelül 40 alfaja van. Oroszországban találkozhat az észak-európai, közép-orosz, Teleutka és másokkal.

7. Mindenevőnek tartják

Mindenevő rágcsálók, különféle ételeket ehetnek, de a fő táplálék számukra a tűlevelű fák magvai. Ha lombhullató erdőkben telepednek meg, akkor makkot vagy mogyorót esznek.

Gombát, bogyót nassolhatnak, növények gumóit vagy rizómáit, fiatal fák ágait vagy rügyeit, különféle gyógynövényeket és zuzmókat fogyaszthatnak. Nem utasítják el az erdőben érő gyümölcsöket. Összesen 130 különböző típusú takarmányt fogyasztanak.

Ha az év szegényesnek bizonyult, előfordulhat, hogy más erdőkbe vándorolnak, sok kilométerre, vagy áttérnek más táplálékra. Eszik a rovarokat és a lárváikat is, megehetik a tojást vagy a fiókákat.

Télre ezek az okos állatok élelmiszert tárolnak. Eltemetik a gyökerek közé vagy egy üreges, száraz gombákba a fák ágaira. A mókusok gyakran nem emlékeznek rá, hol vannak a készleteik; télen véletlenül megtalálhatják őket, ha a madarak vagy más rágcsálók még nem ették meg őket.

6. Egy állat 15 „fészket” építhet magának

A mókusok szívesebben élnek a fákon. Természetesen a fákon is megtelepednek. A lombhullató erdőkben az üregeket maguknak választják ki. A tűlevelű erdőkben megtelepedő mókusok előszeretettel építenek gainát. Ezek száraz ágakból készült golyók alakú fészkek. Belül puha anyaggal béleltek.

A hímek soha nem építenek fészket, inkább elfoglalják a nőstény fészkét, vagy letelepednek a madarak üres lakhelyére. A mókus soha nem él sokáig ugyanabban a fészekben, 2-3 naponta cseréli. Valószínűleg ez szükséges a paraziták elől való meneküléshez. Ezért egy fészek nem elég neki, több, akár 15 darab is van.

A nőstény általában a fogaiban helyezi át a kölyköket egyik fészekből a másikba. Télen akár 3-6 mókus is összegyűlhet a fészekben, bár általában jobban szeretik a magányt.

A hideg évszakban csak a táplálékkeresés kedvéért hagyja el a fészket. Ha súlyos fagyok kezdődnek, rossz idő, ezt az időt inkább a fészekben tölti, félálomba esve.

5. Az idő nagy részét a fákon töltik

A mókusok szívesebben maradnak egyedül. Életük nagy részét fákon töltik, egyikről a másikra ugrálva.. Hosszában akár több méteres távolságot is meg tud tenni, ami testméretéhez képest sok. Lefelé nagy távolságokat tud ugrani, akár 15 métert is.

Esetenként le is ereszkedhet a földre, ételért, készletért, akár 1 m hosszú ugrásokkal is halad rajta. Nyáron a fákról ereszkedik le, télen inkább nem teszi ezt.

A mókus képes azonnal felmászni a fákra, éles karmokkal a fák kérgébe kapaszkodva. Úgy tud felrepülni a feje tetejéig, mint egy nyíl, és spirálisan mozog.

4. nomád életmód

Már az ókori krónikák is említik ezt fehérjék vándorolhatnak. Ezeket a tömeges vándorlásokat erdőtüzek vagy aszályok okozták, de leggyakrabban a terméskiesés. Ezek a vándorlások nyár végén vagy kora ősszel kezdődnek.

A rágcsálók ritkán költöztek messzire, életükre a legközelebbi erdőt választották. De voltak esetek, amikor 250-300 km-re költöztek.

A mókusok egyedül bolyonganak, rajok vagy fürtök kialakítása nélkül, ha nem ütközik természetes akadályba útközben. Sokan közülük az ilyen vándorlások során meghalnak a hidegtől és az éhségtől, és ragadozók karmai közé esnek.

A tömeges vándorlások mellett szezonálisak is vannak. Az erdőkben a takarmány szekvenciálisan érik, a fehérjék ezt követik. Ezenkívül nyár végén – ősz elején kezd megtelepedni a fiatal növekedés, amely a fészektől jelentős távolságra (70-350 km) megy.

3. A farok egy igazi „kormány”

A mókus farka hossza megegyezik testének fő részével, nagyon hosszú, bolyhos és vastag. Szüksége van rá, mert. kormányként működik, amikor ágról ágra ugrik, és ejtőernyőként is működik, ha véletlenül leesik. Ezzel egyensúlyban tud és magabiztosan mozoghat a fa legtetején. Ha a mókus úgy dönt, hogy pihen vagy eszik, akkor ellensúly lesz.

2. Ússz jól

A mókusok tudnak úszni, bár inkább nem.. De ha ilyen igény merül fel, például árvíz vagy tűz keletkezik, a vízbe rohannak és úsznak, megpróbálva a partot elérni. A folyókon átkelve rajokba gyűlnek a mókusok, felemelik a farkukat, és legyőzik a keletkezett vízakadályokat. Egy részük megfullad, a többi épségben kijut a partra.

1. Az ókorban a bőrük pénzként működött

A mókust mindig is értékes prémes állatnak tartották. Gyakran vadásztak rá azok a vadászok, akik az Urál tajgájában, Szibériában vadásztak. Az ókori szlávok mezőgazdasággal, vadászattal és kereskedelemmel is foglalkoztak. Őseink prémet, viaszt, mézet, kendert árultak. A legnépszerűbb árukat pénznek használták, leggyakrabban a mókusbőrt, a sablet. A szőrmére adót, tisztelgést fizettek, kölcsönösen előnyös üzleteket kötöttek.