Coronavirus enteritis és vírusos hashártyagyulladás macskákban
Macskák

Coronavirus enteritis és vírusos hashártyagyulladás macskákban

A koronavírus-fertőzések meglehetősen gyakoriak a házimacskák körében. Fajspecifikusak – könnyen átterjednek macskáról macskára, de nem veszélyesek az emberre és más háziállatokra. A macskák számára azonban ez a fertőzés nagyon veszélyes lehet.

Macska enterális koronavírus (FECV)

A kórokozó az enterális koronavírus (feline enteric coronavirus, FECV). Leggyakrabban a macskák ürülékkel és nyállal, háztartási cikkekkel, tálakkal, játékokkal, beteg állat tálcájával vagy hordozójával érintkezve fertőződnek meg. Az újszülött kiscicák az anyatejből és nyalással kaphatják el a vírust, és szinte mindig elpusztulnak. Ezenkívül a viselője cipőn vagy ruházatán hazaviheti a fertőzést. Az 1-2 év alatti kiscicák és fiatal macskák, valamint az idősebb, 10-12 év feletti macskák nagyobb valószínűséggel kapnak koronavírusos bélgyulladást. Miután a macska emésztőrendszerébe került, a vírus aktívan szaporodni kezd, ami hatással van a bélhámra. Emiatt gyulladás lép fel, anyagok felszívódása. Jó immunitású macskákban a vírus gyorsan fejlődhet, gasztrointesztinális zavarok jeleivel, vagy tünetmentes is lehet. A koronavírus a tünetek megszűnése után még sokáig a szervezetben marad, az állat vírushordozóvá válik és más állatokat is megfertőzhet. Néha előfordul, hogy az állat spontán felépül, és a vírus nyomtalanul eltűnik a szervezetből.

Vírusos hashártyagyulladás macskákban (macskafertőző peritonitis vírus, FIPV)

Gyenge immunitással, kedvezőtlen tényezőknek való kitettséggel a kórokozó a macskafertőző peritonitis vírusává (FIPV) mutálódhat. De ez a betegség már halálos veszélyt jelent egy macskára. A koronavírus-bélgyulladásból a vírusos hashártyagyulladásba az esetek körülbelül 10%-ában fordul elő. Kezeletlen, stresszes, macska immunhiányos vírus és macskavírusos leukémia esetén a koronavírus FIPV-vé mutálhat, fertőző hashártyagyulladást okozva. A kórokozó részecskéi bejutnak a keringési rendszerbe, megfertőzik a makrofágokat – az immunrendszer sejtjeit, és elterjednek a szervezetben. A fertőző hashártyagyulladás két formában fordulhat elő - száraz és nedves.

  • A nedves (effúziós) formát a szabad folyadék felhalmozódása jellemzi, aminek normális esetben nem szabadna lennie, a mellkasban vagy a hasüregekben szerkezeti változások következnek be a szervekben. A máj, a lép, a nyirokcsomók növekedhetnek. A légzés zavart okoz az üregekben nagy mennyiségű effúzióval.
  • Száraz formában granulomatózus csomók jelennek meg a hasi szervekben, nincs effúzió. A száraz formát nehéz diagnosztizálni.

A nedves forma gyakoribb, míg a száraz forma a betegség előrehaladtával nedves formává változhat. A halálozás majdnem 100%.

Tünetek különböző formákban

A koronavírusos bélgyulladás tünetei nem specifikusak, meg kell különböztetni a panleukopeniától, gyulladásos bélbetegségtől, mérgezéstől, helminthiasistól stb. Koronavírusos bélgyulladás esetén: 

  • Letargia, elnyomás
  • Az étel elutasítása
  • Hányás
  • Hasmenés, vér és nyálka a székletben

Fertőző peritoneum esetén:

  • Láz, időszakos láz
  • Nehéz gyors légzés
  • Letargia
  • A végtagok ödémája
  • csökkent étvágy
  • Emésztőrendszeri rendellenességek
  • Ascites miatt felpuffadt élet
  • Vérszegénység
  • A szervezet súlyos kimerülése
  • Gyapjú romlása
  • Sárgaság
  • Uveit
  • Több szervi elégtelenség

 

Diagnostics

Mivel sok a tünet, nem specifikusak és változó súlyosságúak, így természetesen a vizsgálatoktól sem lehet eltekinteni. Tisztázatlan etiológiájú enteritisz esetén vérvizsgálatot kell végezni, tampont vagy székletet kell venni a koronavírus, a panleukopenia, a toxoplazmózis kimutatására, a giardiasis és a helminthiasis kizárása. Az ultrahang fontos kutatási módszer mind a száraz, mind az effúziós formák esetében. Segít látni a szervek szerkezeti elváltozásait, megnagyobbodásukat, csomók és szabad folyadék jelenlétét. Ha ez utóbbi jelen van, az üreget egy finom tűvel átszúrják, hogy összegyűjtsék az effúziót, hogy megvizsgálják a sejtösszetételt és kiértékeljék a mutált FECV-t. A vért PCR-rel is vizsgálják. A vírusnak létezik immunhisztokémiai meghatározása is, de ehhez az érintett szervek szöveteit kell venni, ami meglehetősen problémás, különösen, ha az állat súlyos állapotban van.

Prognózis és kezelés

Bélkoronovírus esetén a prognózis kedvező az óvatossághoz. A FECV coronovirus intestinalis formájában a nem specifikus terápia módszereiként enteroszorbensekre, antibiotikumokra, speciális, könnyen emészthető, emésztést támogató étrendre van szükség. A fertőző peritonitis kialakulásával a prognózis kedvezőtlen. Az életminőség fenntartása esetenként immunszuppresszív terápia segítségével is lehetséges, csak a kezelőorvos felügyelete mellett. Nagy mennyiségű folyadékgyülem felhalmozódásával a légzés megkönnyítése érdekében elterelődik. A vérszegénység kialakulásával vérátömlesztést végeznek.

Megelőzés

A megelőzés, mint más fertőzések esetében, az egészségügyi és higiéniai előírások betartása, különösen a bölcsődék, állatkerti szállodák és a túlzott kitettség esetében. Az új macskákat karanténba kell helyezni, hogy elkerüljük a nem tesztelt macskákkal való párosodást. A macska koronavírusa ellen nincs oltás. Ha beteget vagy hordozót találnak a lakosságban, akkor elkülönítik, és mindenki mást ellenőrizni kell a koronavírus jelenlétére. Három negatív eredmény esetén egy hónapos időközönként az állatok egészségesnek minősülnek.

Hagy egy Válaszol