Kutyák háziasítása: amikor az ember megszelídített egy kutyát

A szaúd-arábiai sziklafestményeken, amelyek a Kr.e. 9. évezredre datálhatók. e., már láthatsz képeket egy emberről kutyával. Ezek az első rajzok, és mik az elméletek a háziállatok eredetéről?

A macskák háziasításának történetéhez hasonlóan még mindig nincs egyetértés abban, hogy mikor háziasították a kutyákat, és hogyan történt. Ahogy a modern kutyák őseiről sincsenek megbízható adatok. 

Az első házikutyák születési helye

A kutyák háziasításának pontos helyét a szakemberek nem tudják meghatározni, hiszen mindenhol előfordult. A világ számos részén megtalálhatók a kutyák maradványai emberi helyszínek közelében. 

Például 1975-ben ND Ovodov paleontológus egy házikutya maradványait fedezte fel Szibériában, az Altáj-hegység közelében. Ezeknek a maradványoknak a korát 33-34 ezer évre becsülik. Csehországban több mint 24 ezer éves maradványokat találtak.

A modern kutya eredete

A történészek a háziállatok eredetének két elméletét határozzák meg: monofiletikus és polifiletikus. A monofiletikus elmélet hívei biztosak abban, hogy a kutya vad farkastól származik. Ennek az elméletnek a támogatóinak fő érve az, hogy a koponya szerkezete és számos fajta kutya megjelenése sok hasonlóságot mutat a farkasokkal.

A polifiletikus elmélet szerint a kutyák a farkasok prérifarkasokkal, sakálokkal vagy rókákkal való keresztezése következtében jelentek meg. Egyes szakértők bizonyos típusú sakálok eredete felé hajlanak. 

Van egy átlagos verzió is: Konrad Lorenz osztrák tudós monográfiát adott ki, amely szerint a kutyák farkastól és sakáltól is származnak. A zoológus szerint minden fajta „farkasra” és „sakálra” osztható.

Charles Darwin úgy gondolta, hogy a farkasok lettek a kutyák ősei. „A fajok eredete” című művében ezt írta: „Kiválasztásuk mesterséges elv szerint történt, a szelekció kulcsereje az volt, aki elrabolta a farkaskölyköket az odúból, majd megszelídítette őket.”

A kutyák vadon élő őseinek háziasítása nemcsak viselkedésüket, hanem megjelenésüket is befolyásolta. Például az emberek leggyakrabban az állat fülének lógó helyzetét szerették volna tartani, mint a kölyköknél, ezért inkább infantilis egyedeket választottak.

Az ember melletti élet a kutyák szemének színét is befolyásolta. A ragadozóknak általában világos szeme van, mivel éjszaka vadásznak. Az állat, egy személy mellett, leggyakrabban nappali életmódot folytatott, ami az írisz elsötétüléséhez vezetett. Egyes tudósok a modern kutyafajták sokféleségét a szorosan összefüggő keresztezéssel és az emberek általi további szelekcióval magyarázzák. 

A kutyaháziasítás története

Abban a kérdésben, hogy hogyan háziasították a kutyát, a szakértőknek két hipotézise is van. Az első szerint az ember egyszerűen megszelídítette a farkast, a második szerint pedig háziasította. 

A huszadik század elején a tudósok úgy gondolták, hogy egy személy egy bizonyos ponton farkaskölyköket vitt otthonába, például egy elhullott nőstény farkastól, megszelídítette és felnevelte őket. A modern szakértők azonban inkább a második elmélet felé hajlanak – az öndomidomáció elmélete felé. Elmondása szerint az állatok egymástól függetlenül elkezdtek szegeződni a primitív emberek helyeire. Ezek lehetnek például a falka által elutasított személyek. Nemcsak arra volt szükségük, hogy ne támadjanak meg egy személyt, hanem a bizalmat is elnyerjék, hogy együtt élhessenek vele. 

Így a modern elméletek szerint a kutya megszelídítette magát. Ez ismét megerősíti, hogy a kutya az ember igazi barátja.

Lásd még:

• Hány kutyafajta létezik?
• A kutyák jellemvonásai és jellemzői – hét fajtaosztályhoz
• Kutyagenetika: Nutrigenomika és az epigenetika ereje
• Élénk példák a kutyahűségre