Gazdag környezet egy macska számára: mi legyen a házban?

A statisztikák szerint az Egyesült Királyságban a házimacskák többsége kijut az utcára (Rochlitz, 2005): ez a macskák esetében természetesnek tekinthető. Az Egyesült Államokban a macskák 50-60%-a egész életét otthon tölti (Patronek et al., 1997). Az amerikai állatorvosok határozottan javasolják, hogy a gazdik tartsák otthon a macskákat (Buffington, 2002), ahogy sok menhelyi személyzet is. Ausztrália egyes területein pedig a szakértők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az egyedül sétáló macskák károsak a környezetre, sőt van egy törvény is, amely korlátozza, helyenként pedig teljesen megtiltja a macskák szabad tartását.

Valójában a szabadtartású dorombolás hatalmas kockázatokkal jár, ezért érdemes a macskát bent tartani, vagy biztonságos, biztonságosan elkerített területen vagy pórázon sétáltatni. Ez egyrészt ellentétesnek tűnik az 5 szabadság fogalmával, különösen súlyosan korlátozza a fajra jellemző magatartás gyakorlásának szabadságát. Másrészről azonban a szabadtartás (és a hozzá kapcsolódó kockázatok) semmivel sem kompenzálja a rossz fogvatartási körülményeket, és viszont semmiképpen sem egyeztethető össze a sérülésektől és betegségektől való mentesség elvével.

Mit kell tenni? Gyarapodhat egy macska, ha egész életét bent tölti?

Talán ha gazdagabb környezetet teremtesz neki. Hogyan teremthetsz gazdag környezetet egy benti macska számára?

1. A macskák viselkedését tanulmányozó tudósok azt javasolják, hogy a doromboló legalább hozzáférjen két szoba (Mertens és Schär, 1988; Bernstein és Strack, 1996).
2. Ha több macska van, mindegyiknek meg kell lennie minimum 10 nm terek (Bernstein és Strack, 1996). Ebben az esetben van esély arra, hogy a macskák bármelyike ​​bármikor megtalálja a megfelelő zugot a pihenéshez vagy a játékhoz, és nem fog konfliktusba kerülni. Egy tanulmány (Barry és Crowell-Davis, 1999) szerint a legtöbbször macskák tartsanak egymástól 1-3 méteres vagy nagyobb távolságot, és képesnek kell lenniük arra, hogy ne csökkentsék ezt a távolságot.
3. Azonban nem csak a helyiség területe fontos, hanem a kitöltésének minősége is. A macskák aktívak és szeretik a mászást (Eisenberg, 1989), így a „legfelső szintek”, mint kilátók és biztonságos menedékek (DeLuca és Kranda, 1992; Holmes, 1993; James, 1995). A dorombolókat fel kell szerelni „második”, sőt „harmadik” emelet. Ezek lehetnek speciális eszközök, amelyeket az állatkereskedésekben árusítanak, valamint polcok, ablakpárkányok és egyéb megfelelő felületek.
4. A nap nagy részében a macskák alszanak vagy pihennek, ami azt jelenti, hogy fel kell őket szerelni kényelmes hálóhelyiségek kényelmes felületekkel, például párnákkal (Crouse et al., 1995) vagy puha ruhával (Hawthorne és mtsai, 1995). Mivel a macskák inkább egyedül szeretnek pihenni, mint más állatok társaságában (Podberscek et al., 1991), elegendő alvóhelynek kell lennie a szobában (standard képlet: N + 1, ahol N a házban lévő állatok száma ).
5. Néha a macskáknak szükségük van elrejtőzni, beleértve a más állatokkal vagy emberekkel való érintkezést, valamint bármilyen stresszes helyzetben (Carlstead et al., 1993; James, 1995; Rochlitz és mtsai, 1998). Egy tanulmány (Barry és Crowell-Davis, 1999) szerint a macskák idejük 48-50%-át azzal töltik, hogy elrejtőznek a kíváncsi szemek elől. Ezért a szokásos hálóhelyeken kívül szükség van „menedékekre”, ahol a dorombolók elbújhatnak. Schroll (2002) úgy véli, hogy egy háznak rendelkeznie kell macskánként legalább két „menhely”.. Ez segít megelőzni sok viselkedési problémát.
6. A háznak kellett volna elég tálcák (szabványos képlet: N+1, ahol N a macskák száma a házban) pihenő- és etetési helyektől távol. A tálcákat csendes helyekre kell helyezni, és naponta legalább egyszer meg kell tisztítani. Ne feledje, hogy a különböző macskák eltérően preferálják az almot, és ezeket a preferenciákat figyelembe kell venni. Csakúgy, mint a „vécé” kialakításával kapcsolatos preferenciák (nyitott vagy zárt).  
7. Nagyon fontos, hogy egy macska irányítani tudja a környezetét, és ne unatkozzon (Broom és Johnson, 1993, 111–144. o.). Bár a házban tartózkodás unalmas lehet, ha a gazdi nem gondoskodik kellő változatosságról (Wemelsfelder, 1991), a macskák nem szeretik a túlzott kiszámíthatatlanságot, például ismeretlen állatok és emberek behurcolását vagy a napi rutin hirtelen változásait (Carlstead et al., 1993). ). A macska válasza az ingerekre vagy változásokra számos tényezőtől függ, beleértve a macska temperamentumát (Lowe és Bradshaw, 2001) és az élettapasztalatot. Célszerű kerülni a szélsőségeket, ugyanakkor megadni a lehetőséget a macskának irányítani az életkörülményeket és döntéseket hozni (például különböző játékok vagy étkezési lehetőségek kiválasztása).
8. A macska született vadász, ami azt jelenti, hogy képesnek kell lennie demonstrálni ezt a viselkedést. Például be vadászat szimulációs játékok (csapások, zsákmány követése és elfogása stb.)