A vadászkutya-tenyésztés története

A négylábú segítőket nagyra értékelték, mert képesek vezetni és megmérgezni egy vadállatot. Idővel a vadászkutyák specializációja kezdett kialakulni, különböző fajták alakultak ki. Néhány pácoló kutya jó ösztönnel és hanggal erdei és hegyvidéki erdei vidékeken vadászott, másokat nyílt terepen a mozgékonyság és éberség jellemezte.

Orosz birodalom

Az orosz vadászkutya-tenyésztés fejlődésének első időszakának végét a XNUMX. század végének tekintik, amikor a kutyafajták csoportjai kristályosodtak ki. Ez történt, bár spontán módon, de ilyen vagy olyan mértékben, a vadászati ​​használat hatása alatt. A husky fejlődésének tehát két iránya volt: állati és kereskedelmi. Ekkor keletkeztek az első orosz agarak, a keleti kopók. Utóbbiak hálóba hajtásra, solymászásra voltak jók. A vadászkutyákat széles körben használták a kutyavadászatban is. Nemcsak keresték a fenevadat, hanem agárral lovas vadászokhoz hajtották. A XNUMX. század közepére az ilyen vadászat elvesztette népszerűségét, felváltotta a vadászkutyával folytatott fegyveres vadászat.

A gazdag emberek, többnyire földbirtokosok, kutyák tenyésztésével foglalkoztak. Az Imperial Society of Hunting pártfogolta a kutyatenyésztést, más országok vadászati ​​intézményeivel 1898 óta megállapodás született az orosz törzskönyvek elismeréséről.

a Szovjetunió

Az 1917-es forradalom következményei oda vezettek, hogy a törzskönyvezett vadászkutyák száma gyakorlatilag megszűnt, csak néhány maradt. Az újonnan létrehozott vadászati ​​szervezeteknek szinte a nulláról kellett elkezdeni a munkát. 1923-ban Leningrádban, Moszkvában, Nyizsnyij Novgorodban és Jaroszlavlban rendezték meg az első vadászkutyás kiállításokat. Szaporításukra állami faiskolákat hoztak létre, ahol tenyésztési munkát kezdtek végezni. Ennek akkora jelentőséget tulajdonítottak, hogy még a háború alatt, 1943-44-ben 65 kórházat hoztak létre a vadászkutyák állatállományának javítására.

A kinológusok kongresszusai és konferenciái fokozatosan alakították ki a fajtaszabványokat, a kiállítások, tesztek szabályait, a tenyésztési munka irányát. Mindezek az erőfeszítések a vadászkutya-tenyésztés hatékony fejlesztésének alapjává váltak – megjelent a husky, agár, kopó, zsaru, szetter és drótszőrű foxterrier stabil szaporodása.

Orosz Föderáció

Az országban a kutyatenyésztés ma is sikeresen fejlődik, az Orosz Föderáció elnökének 191-rp számú rendelete szabályozza. "Az Orosz Föderációban a kinológiai tevékenységek és a kutyatenyésztés nemzeti rendszeréről."

A Vadászkutya-tenyésztési Szövetség is fontos szerepet játszik. Ez az össz-oroszországi állami szervezet nagy figyelmet fordít a vadászkutya-tenyésztéssel, a vadászkutyák tenyésztésével foglalkozó professzionális oktatók képzésére, terepi tesztjeikre a modern tenyésztéstechnikai és vadászati ​​követelmények szintjén. Rendszeresen rendeznek interregionális, össz-oroszországi és nemzetközi vadászkutyás kiállításokat és versenyeket.