Hogyan kell „olvasni” egy törzskönyvet

Papírok nélkül és papírokkal is lehet kiskutyát venni. De abban az esetben, ha fajtatiszta kisállatot szeretne vásárolni, hogy részt vegyen a kiállításokon és a tenyésztésben, akkor törzskönyvvel rendelkező háziállatra van szüksége. Ha egy kiskutyáról beszélünk, akkor megjelenés alapján nehéz meghatározni, hogy milyen sikeresen vesz részt a kiállításokon. Még a legtapasztaltabb tenyésztő sem ad garanciát. A törzskönyv „olvasásának” és a megfelelő alom kiválasztásának képessége azonban növeli a siker esélyeit.

Megtagadhatja a tenyésztő az okmányok kiállítását egy kölyökkutya számára?

A kérdés eldöntése a tenyésztő belátása szerint marad. Ezért még akkor is, ha a kölyökkutya fajtatiszta, a tenyésztő megtagadhatja számára a dokumentumok kiadását. Például, ha a babát olcsóbban adják el, és azzal a feltétellel, hogy a jövőben nem vesz részt a tenyésztésben. Vagy ha a kiskutya a kisállat osztályba tartozik, vagyis nem felel meg teljesen a fajtaszabványnak, kizáró jelei vannak (például a labradornak fehér folt van a pofáján vagy a mancsain). Az okok eltérőek lehetnek. De minden esetben, ha a tenyésztő megtagadja a törzskönyv kiadását, ezt az adásvételi szerződésben feltüntetik.

Mi a kölyökkutya kártya és miben különbözik a törzskönyvtől?

A kölykök 2 hetes kora előtt a tenyésztő bejelenti születésüket a Fehérorosz Kinológiai Szövetségnek (az FCI – Nemzetközi Kinológiai Szövetség tagja). 30 – 60 napos korban a kiskutyákat szakértők vagy a klubvezető vizsgálják meg (ha a klubnak nincs BKO a szakértői között). Eladás előtt a kölykök márkás vagy mikrochippel vannak ellátva. Ha egy kiskutyát a szakértői vizsgálat előtt értékesítettek, akkor törzskönyvet nem adnak ki. Minden kölyökkutya kap egy kiskutya kártyát. Ez nem törzskönyv. Nyugat-Európában a kölyökkutya kártya az ősök 3 generációjáról tartalmaz információkat. A BKO által kiállított kölyökigazolványokon a kölyökkutya és a szülők neve szerepel, távolabbi ősök említése nélkül. A tenyésztő még azelőtt becenevet ad a kutyusnak, mielőtt szakértő megvizsgálná. Egy alomban minden becenév egy betűvel kezdődik, és nem lehet hosszabb két szónál. Az alomban lévő összes kölyökkutyának különböző beceneveket kell viselnie. A tenyésztő kiskutya igazolványt vagy törzskönyvet adhat a kutyushoz. Ha kiskutya igazolványt kapott, a kutya 12 hónapos kora előtt törzskönyvre cserélik. A törzskönyvet a BKO állítja ki (annak a klubnak a kérésére, amelynek a tenyésztő tagja), és a tenyésztő állítja ki. A törzskönyvekkel kapcsolatos információkat gyakran az óvodák webhelyein mutatják be. A tenyésztő beírja a törzskönyvbe az új tulajdonos vezetéknevét és kezdőbetűit, címét.

Milyen információkat tartalmaz a kutya törzskönyve?

Az FCI által elismert törzskönyvek legalább 3 nemzedéket tartalmaznak. Ez egyfajta családfa, amely megerősíti, hogy a kölyökkutya ősei (három generációban) ugyanahhoz a fajtához tartoztak. A szakértő a vizsgálat után „nem tenyésztésre” bélyegezheti a törzskönyvet, ha a kölyökkutya nem felel meg a szabványnak (hiányzó fogak, rossz harapás, nem szabványos szín, ráncos a farok, stb.) a standard nem egy kölyökkutya mondata. Csodálatos kisállat lehet, de nem lesz belőle kiállítások sztárja és büszke szülő. De a kutya nem viselheti olyan genetikai deformitás jeleit, amely összeegyeztethetetlen az egészséggel és az életerővel. Elfogadhatatlan eltérések, deformitások esetén sem kölyökigazolvány, sem törzskönyv nem kerül kiállításra.

Nemzetközi kutyakiállításokon lehet részt venni BKO törzskönyvvel?

A BKO két minta törzskönyvét állítja ki: csak a Fehérorosz Köztársaságban érvényes (orosz vagy fehérorosz nyelven – fehérorosz állampolgárok számára), valamint nemzetközi szabvány (export). Ha belső törzskönyvet adtak ki, de szeretne részt venni nemzetközi kiállításokon, versenyeken, az okmányt lecserélheti export törzskönyvre. Ebben az esetben lehetőség van olyan nemzetközi kiállításokon való részvételre, ahol az FCI törzskönyveket elismerik.

Mi van a kutya törzskönyvében?

A törzskönyv tartalmazza a számát, a kutya becenevét, fajtáját, színét, születési idejét, nemét, stigma számát. A szülők adatait is megadják (becenevek, törzskönyvi szám, címek és genetikai vizsgálatok eredményei – ha van). Távolabbi ősökről szóló információk, legalább három generáció. Ha a törzskönyv „atipikus színű” bélyegzővel van ellátva, akkor a kutya nem szaporodhat. A megengedett színeket a fajtaszabvány határozza meg. Európában a kennel nevét hagyományosan a kiskutya beceneve elé írják. Ha a becenév után szerepel, ez azt jelzi, hogy a kiskutya ebből a kennelből származik, de nem abban született. Fehéroroszországban a kennel nevét a kiskutya beceneve elé vagy utána írják, a tenyésztő döntése alapján. A kennel tulajdonosa a kennel bejegyzésekor kinyilvánítja kívánságát. Minden alom be van jegyezve annak az országnak a Méneskönyvébe, ahol a tulajdonos él és ahol a kölykök születtek. Fehéroroszországban a méneskönyvet a BKO vezeti. Ha egy tenyésztő olyan országban él, amelynek a méneskönyveit az FCI nem ismeri el, akkor olyan országban tartják nyilván, amelynek méneskönyveit az FCI elismeri. Az FCI által nem elismert fajták (például a kelet-európai juhászkutya) a méneskönyvi mellékletben szerepelnek. Az ilyen kutyákról törzskönyvet állítanak ki, de kiállításokon a besoroláson kívül vesznek részt (mivel nem szerepeltek egyik csoportban sem). Ha 3 nemzedékben legalább az egyik felmenőnek nem a méneskönyvből való regisztrációs száma van, a kölyökkutya nem ismerhető el fajtatisztaként.

Érdemes odafigyelni a kutya törzskönyvében szereplő ősök nevére?

Költségek. Ha ugyanaz a név többször előfordul, az azt jelenti, hogy beltenyésztést alkalmaztak (beltenyésztés, amikor rokonokat kötnek össze). A beltenyésztés indokolt lehet (például amikor egy bizonyos gén rögzítésére van szükség), de ezt valóban komoly okból és szigorú ellenőrzés mellett kell végrehajtani. A beltenyésztés nem lehet 2:2-nél közelebb (pl. dédunoka és dédmama). A szorosabb fokú beltenyésztés (például testvérpár) csak a tenyésztési bizottság (ha van) vagy a BKO tenyésztési bizottság engedélyével megengedett. Ha a törzskönyvben szereplő összes név különbözik, akkor ez túltenyésztés (olyan kutyák keresztezése, amelyeknek nincs közös őse), új tulajdonságok megszerzése és az egyéni tulajdonságok korrekciója. Létezik vonaltenyésztés – vonalon alapuló tenyésztés, amikor a nőstény és a hím keresztezik, közös felmenőkkel.