Vörös homlokú ugró papagáj

A VÖRÖS PADLÓBAN UGRÓ PAPAGÁJÁK MEGJELENÉSE

Ezek legfeljebb 27 cm-es testhosszúságú papagájok, amelyek súlya legfeljebb 113 gramm. A tollazat fő színe sötétzöld, a farok alatti és a szárnyakban lévő repülőtollak kékek. A homlok, a korona és a far közelében lévő foltok élénkvörösek. A szemen keresztül a csőrtől egy piros csík is található. A csőr nagy, szürkéskék. A szem színe érett hímeknél narancssárga, nőstényeknél barna. A mancsok szürkék. Nincs szexuális dimorfizmus – mindkét nem azonos színű. A nőstények általában kisebbek, mint a hímek. A fiókák ugyanúgy néznek ki, mint a felnőttek, a tollazat tompább színű. A természetben 6 alfaj ismert, amelyek színelemeikben különböznek egymástól. A várható élettartam 10 évtől kezdődik. 

VÖRÖS-FAGYOTT UGRÓ PAPAGÁJÁK LAKÓTERÜLETEI ÉS ÉLET A TERMÉSZETBEN

Új-Zéland hegyei között él északról délre, Norfolk-szigeten és Új-Kaledóniában. Előnyben részesítik a sűrű esőerdőket, a part menti erdőket, a cserjéket és a széleket. A faj védelem alatt áll és sérülékenynek minősül. A vadon élő populáció száma eléri az 53 egyedet. A madarak kis csapatokban élnek a fák koronájában, de leereszkednek a földre táplálékot keresve. Tépik a talajt, hogy gyökereket és gumókat keressenek. Lehullott gyümölcsökkel és bogyókkal is táplálkoznak. Az étrendben különféle növények virágai, gyümölcsei, magjai, levelei és bimbói is szerepelnek. A növényi táplálékon kívül apró gerinctelen állatokat is fogyasztanak. A takarmányozási szokások az év folyamán változhatnak a takarmány rendelkezésre állásától függően. Télen és tavasszal a papagájok főként virágokkal táplálkoznak. Nyáron és ősszel pedig több magot és gyümölcsöt. 

REPRODUKCIÓ

A természetben monogám párokat alkotnak. A fészkelés sikerétől függően a madarak a költés után összetapadhatnak. A peterakás előtti 2 hónapban a pár sok időt tölt együtt. A fészkelési időszak október közepén kezdődik. Október elején a hím és a nőstény feltárja a lehetséges fészekhelyeket. A hím őrt áll, míg a nőstény az üreget kutatja. Ezután, ha a hely megfelelő, a nőstény többszöri be- és kilépéssel jelzi a hímet. A nőstény úgy szereli fel a fészket, hogy 10-15 cm-re mélyíti és 15 cm szélesre teszi. Ágyneműnek a lerágott faforgácsot használják. Ezalatt a hím a közelben tartózkodik, védi a területet más hímektől, táplálékot szerez magának és a nősténynek. Ha a fészkelés sikeres volt, a párok több évig is használhatják ugyanazt a fészket. A fák üregei mellett a madarak sziklahasadékokban, fagyökerek közötti üregekben és mesterséges építményekben is fészkelhetnek. Érdekes tény, hogy a fészek kijárata leggyakrabban északra irányul. Novembertől januárig a madarak tojásokat raknak. Az átlagos kuplungméret 5-9 tojás. Csak a nőstény kotlik 23-25 ​​napig, míg a hím eteti és őrzi. A csibék nem egy időben születnek, néha több napos különbség van köztük. A fiókák ritka szöszökkel borítva születnek. Az első napokban a nőstény golyva tejjel eteti a fiókákat. Általában a 9. életnapon nyitják ki a fiókák a szemüket, ekkor engedik be a hímet a fészekbe. A tollas fiókák 5-6 hetes korukban kezdik elhagyni a fészket. A szülők még néhány hétig etetik őket.