Kik a szőlőcsigák: növekvő és szaporodó egyedek

Ma már elég sokan foglalkoznak szőlőcsigák tenyésztésével. Ennek több oka is van: annak ellenére, hogy tenyésztésük szinte semmibe nem kerül, egy ilyen foglalkozáson jó pénzt lehet keresni. A szőlőcsiga a legtöbb előkelő étteremben megtalálható csemege. Tenyésztéséhez pedig egy kis kerti telekre van szükség.

Szőlőcsiga: tenyésztés

Először szőlőcsigák megjelent Dél-Európában. Maguktól és emberek segítségével kezdtek elterjedni, és több évszázadon keresztül elterjedtek az egész világon. A római hadjáratok idején ezt a finomságot a légiósok konzervként használták. A középkorban lehetővé vált a tenyésztésük – eleinte a szerzetesek csigákat tenyésztettek kertjükben.

Ezenkívül a csemegecsigák tenyésztésének technikája Európában, Afrikában és más országokban is hírnevet szerzett. Fokozatosan szőlőcsiga Oroszország területére vitték.

Kik azok a szőlőcsigák?

A szőlőcsiga hazánkban az egyik legnagyobbnak számít. Testét erős spirálhéj védi, melynek magassága és szélessége egyaránt 5 cm. Ez a puhatestű a madarak, egerek, sündisznók és a sünök kedvenc csemege akár ragadozó rovarok.

A csigaház színe általában közvetlenül függ az élőhelyétől. Tehát például, ha egy puhatestű száraz helyen van, a héja világos árnyalatú és erős lesz. Ha éppen ellenkezőleg, nedves környezetet választ élőhelyéül, a héj sötétebbé és puhábbá válik.

A puhatestű feje két szarvból áll, amelyek érzékszerveként működnek. A szem szerepét a felül elhelyezkedő szarvak látják el, az alsók pedig a szaglás és ízérzékelés. A szőlőcsiga talpán ott van iszapami lehetővé teszi számára a zökkenőmentes mozgást.

A csigák általában nem szeretik a meleget, ilyenkor elbújnak a „házaikban”, és keveset mozognak. Meleg időben egy speciális fólia menti meg őket, mellyel védje a testét. Ez a film lehetővé teszi a puhatestű számára, hogy megtartsa számára a létfontosságú nedvességet, és tökéletesen átadja a friss levegőt. Eső vagy erős harmat idején, amikor magas a páratartalom kint, a csigák aktívan kúszni kezdenek.

A szőlőcsigák élőhelyei

• rétek;
• szakadékok;
• bokrok sűrűje;
• lombhullató erdők;
• árnyékos kertek.

A csigák inkább kréta vagy mészkő talaj – létezésük előfeltétele. Napközben a puhatestűek alszanak, éjszaka pedig aktívan ébren vannak. Éjszaka szívesebben táplálkoznak.

A puhatestűek meglehetősen változatosan étkeznek: káposzta, eper, pitypang, málna, torma, sóskaszár és sok más növény. A csigák szívesen fogyasztanak érett és enyhén rothadt gyümölcsöket is. Még a lehullott levelek is alkalmasak a táplálkozásukra.

Az ilyen csigák átlagosan elég sokáig élnek 8 - 9 év. Az őszi-téli időszakban hibernálnak, csak áprilisban ébrednek fel. A kora őszi hideg időjárás beköszöntével 10 cm mélyre kezdenek ásni a talajba. Ha élőhelyüket erős fagyok jellemzik, ez a mélység akár 30 cm is lehet.

Szőlőcsigák tenyésztése otthon

Ha a csigák nagy sereggel támadják meg a kertjét, akkor becsapják nagyon megsérült. Ettől azonban nem kell tartani, mert Közép-Oroszország természeti viszonyai között termékenységük ellenére rendkívül lassan szaporodnak. Hogyan szaporodnak a természetben?

A szőlőcsigák hermafroditák, ivarosan szaporodnak. Ez nagyon érdekes módon történik. A puhatestűek egymással szemben helyezkednek el, érintik a talpat, és éles meszes képződéssel lövik egymást. 2 hét után már tojhatnak. Ehhez egy sekély – körülbelül 3 cm-es – lyukat ásnak a talajba, és ott fészket helyeznek el. A puhatestűnek ehhez körülbelül két órára van szüksége. tojásrakás, a csiga földdel borítja be őket. Körülbelül három héttel később megszületik az utóda.

Otthon a csigák tenyésztését a termesztési módszerek különböztetik meg:

• kiterjedt;
• erős;
• félig intenzív.

Az extenzív termesztési módszer magában foglalja a teljesen nyílt területen történő termesztést. Ennek a módszernek az előnye az alacsony költségvetés, a hátránya az hosszú növekedési időszak. A természetes körülmények között termesztés alkalmas saját arborétumba, botanikus kertbe vagy parkba. Ilyen körülmények között kizárhatók a puhatestűek fő ellenségei: rágcsálók, madarak, vaddisznók. Ezenkívül a zárt területen lévő egyének nem másznak.

Az intenzív módszer beltéri tenyésztést foglal magában, például üvegházban. Ugyanakkor optimális mikroklímát kell kialakítani a puhatestűek és az intenzív táplálkozás számára. Ily módon ők sokkal gyorsabban nőnek és érik (kb. másfél év).

Az intenzív módszer előnyei: nagyszámú egyed és peték kinyerése, amelyeket „fehér kaviárnak” neveznek. Hátrányok: magas kezdeti költségek és magas munkaintenzitás. A módszer optimális az ipari nemesítéshez.

A félintenzív módszer jellemzi növekvő egyedek nyitott kertben, további árnyékolást és nedvességet hozva létre, valamint az etetés jó megszervezését. Így a csigák a növekedési és tartási feltételek alapján két-két és fél év alatt nőnek és érnek.

A félintenzív módszer előnyei: alacsony kezdeti költségek, kis területen történő termesztés lehetősége, meglehetősen alacsony munkaintenzitás. A módszer hátrányai: az egyedek viszonylag lassú növekedése és fejlődése (lassabb, mint az intenzív módszernél). Ez a technika meglehetősen univerzális – alkalmas tenyésztésre mind ipari termelésben, mind magánparcellákon.

Abban az esetben, ha a puhatestűeket félintenzív módszerrel termesztik egy magángazdaságban, jelentősen megtakaríthatja az etetést. Egyedek etetésére alkalmas a pitypang, csalán, bojtorján, köszvény, lósóska és más vadon élő növények. Is Felhasználhatod az élelmiszer-hulladékot?, feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, levelek. Így az otthoni tenyésztéshez a félintenzív módszer a legjobb – gyakorlatilag megszűnnek az élelmiszerköltségek.