Röntgenvizsgálat teknősöknek. Hogyan, hol kell csinálni, hogyan lehet megérteni?

Röntgenfelvételt minden röntgengéppel felszerelt klinikán vagy állatorvosi rendelőben el lehet végezni.

Miért készül a röntgen? 1. Ellenőrizze a tüdőgyulladást (tüdőgyulladást) 2. Ellenőrizze, hogy nincs-e idegen test a teknősök gyomrában vagy a nőstények tojásaiban. 3. Nézze meg, nincs-e végtagtörés.

Ha a kép áttekintő, akkor kb 90 cm-es távolságból a felvételi paraméterek kb. 40-45 kV és 6-12 mas.

Hogy egy felnőtt rubin lássa a tojásokat: kb 50 kV 10 mA-en. Ha gyanítható, hogy a tojáshéj rosszul formálódott, akkor a felvételi mód 45-50-55 kV / 10-15 mAs. A tojásokat és a bélrendszer átjárhatóságát dorso-ventrális vetületben tekintjük.

A törések diagnosztizálása során: 40-45 kV és 6-12 mA

Minél nagyobb a teknős, annál „keményebb” a lövés. Egy közepes méretű közép-ázsiai nő esetében az „átlagos” üzemmód 40 kV x 6-10 mAs.

Kisméretű vízi és szárazföldi állatok esetében, akiknél röntgensugárral kimutatható idegentest vagy elzáródás gyanúja merül fel: két röntgen, dorso-ventralis (hátulról) és laterális vetítésben, felvételi módban kb. 40kV x 10-15 mAs (ez a radiológusé). Ideális esetben, ha 45 perccel a lövöldözés előtt 10%-os bárium-szulfátot fecskendeznek a gyomrába, valahol 5-7 ml-ben, keményítőlével hígítva (ez elzáródás esetén). Radiopaque képekhez használjon omnipaque-ot, bárium-szulfátot vagy legalább urographint (mint az urográfiánál). Az Urografin 60% -át kétszer vízzel hígítjuk, és 15 ml / kg oldatot fecskendezünk be. A kontrasztot szondával a gyomorba fecskendezik. Elzáródás gyanúja esetén két kép készül – egy órával később és 6-8 órával vagy 24 órával később – vagy egy 24 órával a kontrasztinjekció után. A legfontosabb kép a dorso-ventralis. Az oldalra nincs szükség és legtöbbször nem is, ott már meg kell nézni a helyzetet.

Tüdőgyulladás gyanúja: A szokásos vetületben (dorso-ventrális) a belső szervek a tüdőmezőkre vetülnek, és a tüdő helyett csak azok töredékei látszanak. A teknősök tüdőgyulladása csak a cranio-caudalis vetületben, az oldalsóban pedig egy segédképben fordul elő. Csak nagy és közepes teknősöknél van értelme, legalább 12 cm-től. Kicsiknek nem lesz informatív.

Ha látni kell, mi a baj az állkapocs ízületével: Röntgenfelvétel szükséges, de nagyon jó felbontással (pl. mammográf). A legjobb, ha az állatot enyhén elaltatják, és altatás alatt próbálják kinyitni a száját. Ha ez nem sikerül, helyezzen be valamit, például egy rudat, mint szájtágítót, és készítsen képet az oldalsó és a dorso-ventralis vetületben a lehető legnyitott állkapcsokkal.